0. Köszöntő, bemutatkozás

Tisztelt Látogató, Kedves Tanulóim!

Köszöntelek legújabb honlapomon, mely az eddigi kreatív tevékenységeim mellett ezúttal tanítással foglalkozik. Aki esetleg nem ismerne, magamról néhány szó.

41 éves vagyok, Londonban élek több mint 10 éve már. Tanári képesítésemet 2014-ben szereztem meg, bár az angol nyelvet 21 éve tanulom, melyből az első 10 év amolyan passzív megfigyelős időszak volt (filmek eredeti nyelven, játékok), aztán Londonba érkezésemkor átment aktívba: rengeteg beszélgetés, tolmácsolás, szabályok magyarázata másoknak, kiejtések javítása, és a legaktívabb és talán a leghasznosabb ezek közül a könyvfordítás.

TEFL képesítésem akkreditált, mely azt jelenti, hogy olyan tanulót is taníthatok, akivel nincs közös nyelvünk. Hogy ez hogyan lehetséges?! Nos, erről tanultam elég sokáig, ezért ez marad az én titkom ;)

Egyik célom a sok közül, hogy a fentebb említett kreatív tevékenységekből szerzett tapasztalataimmal, józan eszemmel, és a tanárképzés során tanultakkal humoros, és a jövőben hasznos nyelvtudást adjak át. Ne feledjük: az Angol nyelvet tudni magas szinten felér egy szakmával, elengedhetetlen felsőoktatásban, és végül de nem utolsó sorban határtalan szabadságot biztosít legyél akár otthon, vagy akár a világ másik táján.

1. Miért érdemes angolul tanulni?

Statisztikák szerint 446 millióan beszélik anyanyelvi szinten az angolt, további 650 millióan magas szinten, és kb. 2-3 milliárdra tehető azok száma, akik értenek valamicskét. Ha ezeket a számokat elosztjuk a föld minden országára, akkor azt találjuk, hogy mindenhol vannak olyanok, akik jól beszélnek angolul. Ebből következően ha bármely országba ellátogatunk, a reptéren mindig lesznek angolul tudók, nagyobb hotelekben szintén, kórházakban szintén, valamint mindenhol fogunk tudni tolmácsot kérni, de a tolmáccsal is szót kell érteni, és az angolul történik. Ez a tudás máris nagyobb szabadságot ad az embernek egy nyaralás szempontjából, hiszen nem kell olyan országba menni, ahol vannak magyarok, vagy a helybéliek elmakognak valamicskét. Mi a helyzet a munkával? Aki Magyarországon él, annak is felbecsülhetetlen értékű a nyelv, hiszen egyre több a külföldi befektető, akik gyárakat építenek, üzleteket nyitnak. Velük is valahogyan kommunikálni kell, és ha nem is angol ajkú a befektető, 95% hogy beszéli az angolt. Ez előrelépési lehetőség is lehet. És nem beszélve a diplomákról, melyhez ma már mindig kell nyelvvizsga (általában az angolt szokták erőltetni). Tehát ha valamit, akkor az angol nyelvet mindenképpen érdemes tanulni. És ezek az élethez szükséges dolgok, de mi a helyzet mondjuk a szórakoztató iparral? Mondjuk filmekkel? Az eredeti hangnál semmi sem jobb, legyen akármilyen jó a szinkron. Az alapján választják ki a szerephez megfelelő színészt, akinek szinkronizált hangja máris oda nem illővé teheti. Ez nekem már régen szemet szúrt. Ha azonban a filmet eredeti nyelven nézzük, mert értjük (ha más nem feliratot használunk), akkor máris tisztán jön át az eredeti elképzelés, valamint nem mellesleg elképesztő mennyiségű passzív anyag ömlik be az agyunkba, mely a későbbiekben felbecsülhetetlen értékű lesz. Egy szinkronizált filmmel elvágjuk magunkat ettől, a szórakozva tanulástól.

Végül, de nem utolsó sorban pedig pár szó a képzési lehetőségekről. Manapság megannyi iskola nyitotta meg kapuit hosszabb rövidebb kurzusok indításával rengeteg különféle területet érintve, személyesen vagy akár Online is. Tömérdek olyan tanulmány érhető el ezen sorok olvasásakor is, amik előrébb juttathatnak minket az életben, kapcsolódnak a munkánkhoz, vagy csak éppen kielégítik kíváncsiságunkat. Én személy szerint az elmúlt fél évben két ilyen kurzust végeztem el az Edinburgh egyetemen, mindkettő csillagászattal kapcsolatos. Nagyon érdekel a téma. Gondolom mondanom sem kell, hogy a fentebb említett kurzusok több száz másikkal egyetemben (gasztronómia, programozás, projekt management, rendszermérnökség, napenergia felhasználás, termodinamika, kulturális áttekintések, pszichológia, rengeteg minden) csak angolul elérhetőek.

Vagyis ha jól tudunk angolul, akkor az eddig ismert oktató- és szórakoztató anyagok akár tizenötszörösével is szembe találhatjuk magunkat, és máris rájövünk, hogy:

„Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes”

Shakespeare, Hamlet

2. Az Angol nyelv története (forrás: wikipédia)

Az angol nyelv kialakulása

Az angol nyelv Nagy-Britanniában alakult ki. A sziget őslakosait, a keltákat az 5–7. század során betelepülő germán törzsek (angolok, szászok, jütök) kiszorították a sziget középső részéről, a mai Anglia területéről, amely róluk kapta a nevét. A kelták a sziget peremi részeire (Skócia, Wales), illetve az Ír-szigetre szorultak vissza, később azonban ezek a területek is angol uralom alá kerültek, emiatt a kelta nyelvek mára csaknem kihaltak a szigeteken.

Az angol nyelv kialakulása három szakaszra osztható. Eszerint megkülönböztethető óangol (kb. 450–1100), középangol (kb. 1100–1500) és modern angol (kb. 1500-napjainkig) nyelv. Utóbbin belül beszélnek még korai modern angol nyelvről (kb. 1500–1650).

Az óangol (angolszász) nyelv

A középkor hajnalán a szigetre betelepülő germán törzsek lényegében mind ugyanazt az (angolszásznak nevezett) nyelvet beszélték. E nyelvben az első jelentős változást a vikingek 7–10. századi betörése és megtelepedése váltotta ki, aminek révén a mai Anglia jelentős része dán uralom alá került. Az akkori dán nyelv az akkori angoltól szinte csak a szavak végződéseiben tért el. Ezért kezdték az angolok elhagyni a szavak végén levő ragokat, mivel így a dánok is megértették, amit mondtak. Eredetileg ugyanis az angol a legtöbb más nyelvhez hasonlóan ragozó nyelv volt.

A középangol nyelv

1066-ban Anglia – Hódító Vilmos inváziója révén – normann uralom alá került. A normannok Skandináviából származtak, de a mai Franciaország északi részén, Normandiában hozták létre államukat. Itteni letelepedésük után átvették a francia nyelvet, amit Angliában is megtartottak, így a nemesség nyelve körülbelül 300 éven keresztül a francia volt, ami mély nyomokat hagyott az angol nyelven. A közemberek azonban továbbra is angolul beszéltek. Ez az oka például annak, hogy a húsokat nyersen máshogy hívják az angolban, mint sütve: az állatokat az angolul beszélő angolok nevelték, és természetesen saját nyelvükön nevezték meg azokat. A normann urak asztalára azonban már sütve kerültek, akkor már francia névvel.

Az 1348-as nagy pestisjárvány a lakosság harmadát elpusztította, főleg a városokban, ahol a (vezető réteghez tartozó) franciák éltek. Így hamarosan nem maradt elég francia, hogy az állami hivatalokat betöltse, ezért kénytelenek voltak angolul beszélő embereket felvenni. Az 1500-as évek közepére a francia nyelvet már egyáltalán nem használták Angliában. Hatása azonban tartósan és nagy mértékben átalakította az eredeti angol nyelvet, amelybe rengeteg latin eredetű szó épült be. Így alakult ki az a helyzet, hogy a mai angolban kevesebb az óangol, mint a latin eredetű szó.

A korai modern angol nyelv

A korai modern angol nyelv már nagy mértékben hasonlított a ma használt angol nyelvre és a korábbi változatokkal ellentétben a mai angol beszélői számára is könnyen érthető. Kezdetét a nagy magánhangzócsúszáshoz kötik, mely a XV. századra tehető és melynek köszönhetően nagy mértékben megváltozott a nyelv kiejtése. A korai modern angol időszakához köthető többek között Shakespeare munkássága és az első angol Biblia-fordítás, a King James Bible. Ebben az időben zajlott a helyesírás egységesítése is, ennek ellenére a középangol kiejtés hatása igen érezhető.

A modern angol nyelv

A modern angol az 1600-as évek közepe óta használt angol nyelv, amely természetesen azóta is folyamatosan változik. Például a korai modernben még volt külön tegező és magázó forma; ez a kettősség már eltűnt. (A folyamat úgy zajlott le, hogy a "thou" [egyes szám második személyű] személyes névmás – mely ma már régies vagy irodalmi stílusértékű – szerepét átvette a többes szám második személyű névmás tárgyesete, a "you". Tehát nem a magázás szűnt meg a nyelvben, hanem a tegezés.)

3. Az Angol nyelv fejlődése

Mint az előző pontnál olvashattuk, az Angol nyelv folyamatosan fejlődik. Évente több ezerre tehető – legfőképp tudományos területeken – a semmiből született szavak száma. Természetesen nincs olyan élő ember, aki ezt mind követni tudná, és nekünk sem kell megijedni, nem kell ennyi szót megtanulni évente. Ezek csak az adott területen használt szavak. Az Angol nyelv egyre nagyobb teret hódít magának megannyi általános területen is, és ezt a jelenséget azt hiszem már mindannyian megtapasztaltuk.

4. Téveszmék az angollal kapcsolatban

– „500 szóval már el lehet kommunikálni”. Az kétségtelen, hogy a Big Brother szereplői nem használnak többet ennyinél, de mint tudjuk, az értelmi szintjük se túl magas. A nyelv szépsége az, hogy a mondatot sokféleképpen összerakhatod, és bizonyos helyzetekben olyan különleges jelentést is hordozhatnak, melyet úgy nevezünk, hogy szólások, kifejezések, kevésbé ismert nevükön idiómák. Az idiómák speciális jelentést hordoznak, szó szerinti fordításuk gyakorlatilag szigorúan tilos. Később lesz szó róluk bővebben, továbbá tervezem egy-egy idióma beszúrását is a tananyagokba.

– „Az Angol nyelv buta a magyarhoz képest.” Sajnos a sztereotípiát megmásítani nem tudom, csak annyit tudok tenni, hogy – mivel tudok egyet s mást az angolról – felhívom a Kedves Olvasó figyelmét: Erre ne vegyünk mérget! Na meg ha ez így is lenne, nem fog gondot okozni az Angol nyelv sebes tanulása, nem igaz?! :)

Az angol idiomatikus nyelv, rengeteg apró egységből épül fel, és sok hosszú leírást helyettesítenek egy-egy szóval, melyből következően a szókincs több tízezer szóval gazdagabb mint a magyar. Fordításaim során forgattam mind az angol, mind a magyar értelmező szótárakat. A magyarban több ezer angol eredetű szó van… de az angolban nincs egyetlen magyar eredetű szó sem.

5. Mire kell a tanulónak felkészülnie, napi rutin

Bizony nem elég, ha csak a tanárral töltöd el az órákat. Neked is hozzá kell járulnod a saját sikeredhez. Ha megfogadod a tanár tanácsait, szorgalmasan végzed a házi feladataidat, és tanulsz, tanulsz, tanulsz, akkor az ún. normál tanulási sebességnek akár a tízszeresét is elérheted. Ennél a pontnál beszélnünk kell az agyunkról, és a memóriánkról is. Képzeljük el az agyunkat úgy, mint egy gyümölcsöt, aminek van héja, és van szaftos, ízletes belseje. A héj az aktív memória, a belső szaftos rész a passzív. Bármi, hangsúlyozom, bármi amit hallunk, látunk, érzünk, érintünk és ízlelünk az agyunk aktív memóriáján át gyakorlatilag mint dézsából öntött víz apró kis tölcséreken át beáramlik a passzívba, aminek tárolókapacitása egy tudományos felmérés szerint 80 ezer 80 GB tárolókapacitású számítógépével ér fel. Elképesztő, ugye? Ez minden embernek a birtokában van. De hogyan használjuk ki?

A következő kis egyszerűsített leírás az agyunk működéséről természetesen nemcsak az angol tanulás, hanem gyakorlatilag bármi más során hasznos lehet legyen az más nyelv, matematika, biológia, programozás, vagy akármi. Ne feledjük: Bármi, ami tanulni kell, szinte sosem haszontalan.

Az aktív memóriánk a mindennapi életben használt dolgokat raktározza, ez a beszélt nyelv, receptek főzéskor, munkavégzéshez szükséges dolgok, útvonalak, rengeteg minden. A passzív ugye minden más.

Mikor szeretnénk valami megtanult dolgot használni, vagyis az aktív memóriánkba helyezni, akkor azt fel kell hoznunk a passzívból. A tölcséren át beöntött víz nehezen jön vissza a felszínre. Na most képzeljük el, hogy fogjuk a gyümölcsöt, és összenyomjuk. A nyomás hatására a belső lé, az információ megpróbál utat találni magának a felszínre, vagyis a tölcséren át visszaáramolhat, de az áteresztő képesség még mindig igen gyatra. És itt jön a lényeg: aktív tanulással, gyakorlással és használattal gyakorlatilag eddzük az agyunkat, és úgymond kitágítjuk ezeket a tölcséreket. Ez máris meggyorsítja az információbeáramlást, hiszen kevesebb dolog „folyik mellé”, és a nyomás hatására több „lé” találhat utat magának a felszínre, vagyis az aktív memóriába. Angol dolgokkal kell magunkat körülvenni, hogy töltsük a gyümölcsöt. Higgyük el: lesz értelme :) Mire észbe kapunk, beugranak dolgok, kifejezések, kiejtések, melyeket már hallottunk, olvastunk, és az agyunk tudni fogja, hogy az helyes.

6. Ne féljünk a nyelvtantól.

A nyelvtantól mindenki fél. Talán ez egy rossz beidegződés, hiszen a magyar nyelvtan kétségtelenül nehezebb az angolnál, és iskolában alig vártuk, hogy vége legyen az órának, és vizsgákon valahogy átvergődtünk. Így vagy úgy, de valami maradt belőle bennünk. De ha a magyart meg tudtuk tanulni, akkor a nála lényegesen egyszerűbb angolt miért nem? A magyar nyelvtanon egyszer estünk át, és mi lett az eredménye? Csak nem folyékony beszéd?! Akkor nem megéri ráfordítani egy kis időt, hogy ugyanezt elérjük az angol nyelvvel?

Egy valamit tegyünk tisztába: nyelvtan nélkül nyelvet tanulni elég nehéz, gyakorlatilag lehetetlen. Ennek ellenére megpróbálhatod, de még ennél az esetnél is tisztában kell lennünk azzal, hogy ha szimplán arról van szó, hogy „a múlt időt nem így kell mondani, hanem úgy”, az is nyelvtan.

Néhány szempont, hogyan tekints a nyelvtanra úgy, hogy ne rázzon ki a hideg.

1. Gondolj arra, hogy a nyelvtannal egy titkosírást fejtesz meg. Nem fantasztikus érzés, mikor a sok érthetetlen dolog értelmet nyer, és ezzel lesz egy kis sikerélményed, ami ösztönöz hogy további sikereket érj el? És még többet? És talán még ennél is többet?

2. Gondolj arra, hogy a nyelvtan egy recept. Képzeljük el, hogy főzünk. Minden komplexebb ételnek megvan a maga receptje, és sok esetben alapja, mint például pörkölt alap, rántás, húsok/zöldségek előkészítése, tészta megfőzése, stb. Ezek az alapok a nyelvben a nyelvtan megfelelői. Ha enélkül tanuljuk az angolt, és minden egyes mondatot, kifejezést bemagolunk anélkül, hogy megértenénk az miért van úgy ahogy, az olyan, mintha főznél, és minden egyes apró változtatás során az ételben újra és újra meg kéne tanulnod az alapok elkészítését. Fárasztó lenne, nem?! Nem beszélve arról, hogy ha a bemagolt kifejezésekben csak egyetlen apró változás történik (és higgyük el, biztosan lesz változás itt vagy ott, akárcsak a főzésnél, több ilyen, több olyan, csere ez, csere az), akkor még újratanulásra sem lesz lehetőségünk, máris meg leszünk lőve. Na már most ha tudjuk a nyelvtant megfelelően, akkor akármit változtathatunk a mondandón, vagyis a recepten, mindenképpen el fogjuk tudni készíteni a készételt/mondatot. Nem megéri hát foglalkozni vele? :)

3. Gondolj arra, hogy a nyelvtan egy tervrajz, hogyan építs fel építőanyagokból egy házat. Ha nincs tervrajzod, akkor hiába van tonnányi téglád, szigetelőd, födémed, csereped, akármid. Talán egyszer megtanultad, hogy egy séma alapján ezekből felépíts egy házat, de mi van, ha valaki az egyik bejáratot vagy ablakot máshová szeretné? Esetleg nagyobb szobákat? Vagy egy extra kamrát? Bumm, véged, mert nincs tervrajzod. De ha van, akkor csak megvonod a vállad, és a kívánságnak megfelelően építed fel a házat/mondatot. Kész.

Képesítésem megszerzése során több technikát tanultam, hogyan lehet a nyelvtant könnyen érthetővé tenni és átadni. Az biztos, hogy nincs menekvés előle, de az is biztos, hogy felesleges menekülni: nem bánt az, csak segít :)

7. Célkitűzések

Ez személyenként változik. Hogy mi volt az enyém?

Mikor Londonba jöttem, már tudtam valamicskét angolul, de a folyékony beszédhez szükségem volt néhány másodperces előkészületre, valamint a szövegértéssel is akadtak problémáim. Akadtak pillanatok, mikor gyakorlatilag egyetlen szót sem értettem a kérdésekből, és az én kérdésemre adott válaszokból.

Szinte pillanatokon belül első számú célkitűzésemmé vált, hogy olyan szintig kell feljavítanom az angolomat, ahol csípőből kérdezek és ugyanígy válaszolok, valamint javítsak a szövegértésemen is. Ez egy apró lépés volt, és ebben az irányban igyekeztem magamat tovább képezni. Aztán később megjelent az életemben a könyvírás, és az abból születő új világ, majd nem sokkal később előjött a fordítás. A könyvfordítás egyike a legnehezebb nyelvi kihívásoknak. Nemcsak a nyelvtannal kell iszonyatosan tisztában lenned, de még a szókincsedet is gyarapítani kell, rengeteg idiómát kell tanulni, és a szavak megfelelő szinonimáit kiválasztani. E célkitűzés jelentős részben megvalósult, de erre is igaz, mint általában az egész nyelvtanulásra az a kijelentés, hogy:

A NYELVTANULÁS OLYAN, MINT EGY KISKUTYA: EGY ÉLETRE SZÓL!!!

Ettől a kijelentéstől talán néhányan összerezzennek, és azt gondolják, hogy egy életen át ezzel kell foglalkozni? Csak akkor, ha fejlődni akarsz. Ha neked elég az, hogy ne tudjanak eladni, ha külföldre mész, akkor csak addig tanulsz, van, aki a diplomájához, van aki a munkájához, van, aki az emberi kapcsolatok bővítéséhez. Ha most átfutod megint az én célkitűzésemet, rögtön láthatod, hogy a mércét olyan magasra tettem, amit első pillantásra lehetetlen elérni, mégis elértem szorgalmas tanulással. És a legfontosabb: egyedül.

Itt ismét meg kell említeni a tanulás szót, ami sokakban negatív visszatetszést kelthet, hogy akár napi öt tíz szót és kifejezést be kell magolni. Valóban, az elején ez alól nincs menekvés. Ám később, mikor összeszedünk egy egészséges alapot, és azt mondhatjuk, hogy na nézzünk egy filmet eredeti nyelven, magyar felirattal, vagy próbáljunk elolvasni egy újságot angolul, vagy játszunk online játékot sokakkal szerte a világon, akkor azon kapjuk magunkat, hogy a szótárunkat roppant sokszor kinyitottuk, utánanéztünk ennek-annak a kifejezésnek, szólásnak. Vagyis:

JÁTSZVA TANULUNK AZUTÁN, HOGY MEGTANULTUK AZ ALAPOKAT!!!

Ki ne szeretne így tanulni? Nem hiszem, hogy van bárki is.

Nagyon fontos a szakadék átugrása, ami most közted, és a játszva tanulás szintje közt húzódik. Két választásod van, vagyis kétféle tanulási metódus.

1. Nekifutsz, és önerőből átugrasz a másik oldalra.

Ezt hívják autodidakta tanulásnak, vagyis mikor valaki magától tanulja meg a nyelvet nagyon magas szintig, mint ahogy én tettem. Nem kellett Kengyelfutó Gyalogkakukk -féle rakéta, csak nagy lendület, és a szándék, hogy igenis, a másik oldalra akarok jutni. Átértem. És visszanézve innen sokkal jobb a látkép :)

2. Hidat építesz.

Összeszedhetsz kötelet, fapallókat, és megépítheted a saját hidadat, hogy átkelj a másik oldalra. Ezzel csak az a gond, hogy a híd egészen addig lógni fog, míg valaki nem segít neked kifeszíteni a másik oldalról. Ez a másik oldalon lévő segítség a tanár. Az emberek jelentős része leginkább tanártól tanul, tehát ne érezd magad hátrányban azért, mert esetleg próbáltad már egyedül az angol tanulást, és nem ment. Ez normális.

A két metódus közül rajtad áll, melyiket választod.

Végszóként:

1. Az angol tudás nagyon erős fegyver a kezedben

2. Az angol egyre nagyobb teret hódít, és bizonyos időn belül bizonyos területeken akár követelmény is lehet.

3. Magas szinten szép és szórakoztató nyelv, és elég kemény kihívás is annak, aki szereti a kihívásokat.

4. Rengeteg média érhető el csak angol nyelven, senki nem foglalkozik a magyarra fordításukkal, tehát hogy értsük, tudnunk kell angolul.

5. Ha tudsz angolul, az egész világgal beszélni tudsz.

Nemsokára érkeznek Leckék – terveim szerint hetente egy –, melyekben végigmegyünk azokon az alapokon, amikkel akár évtizedekig használható angol tanulási és használati alapokat sajátíthatsz el.

Míg e bejegyzést olvasod, Kedves Leendő tanulóm, addig körmölöm a további leckéket, valamint ha szeretnél angolul tanulni, ne habozz, vedd fel velem a kapcsolatot, és megbeszéljük a részleteket.

Minden Jót!

Üdv

Ladislaus